Antonio Salieri Olasz zeneszerz�, 1750. augusztus 18-�n sz�letett Legnanoban (Verona). A velencei San Marco-ban folytatott zenei tanulm�nyokat. Ga�mann, felfedezve tehets�g�t, B�csbe vitte, bevezette az udvarba �s tanulm�nyait is finansz�rozta. Az els� sikert a Le donne letterate c�m� v�gopera hozta meg sz�m�ra 1770-ben. P�r �vvel k�s�bb, 1774-ben meghalt Ga�mann, s hely�re Salierit nevezt�k ki, �gy udvari zeneszerz� �s a b�csi olasz opera karmestere lett.

It�liai k�r�tja (1778-80) alkalm�val �rta meg a mil�n�i Scala megnyit�s�ra Europa riconosciuta (1778) c�m� oper�j�t. B�csbe val� hazat�r�se ut�n ismerets�get k�t�tt Gluckkal, ennek a kapcsolatnak a gy�m�lcse lett a Les Danaïdes c�m� opera (libretto: Calzabigi), amelynek megzen�s�t�s�t Gluck �tadta Salierinek, s a m�vet kettej�k neve alatt mutatt�k be P�rizsban 1784-ben. Tov�bbi k�t Salieri-oper�t is el�adtak a francia f�v�rosban: Les Horaces (1786), Tartare (1787). 1788-90 k�z�tt a zeneszerz� cs�sz�ri udvari karmesterk�nt m�k�d�tt. Ezt k�vet�en k�rusvezet� volt. 1813-ban a b�csi konzervat�rium alap�t� tagja, 1817-t�l az int�zm�ny igazgat�ja volt. Tan�tv�nya volt Beethoven (1793-1802), Schubert, Liszt �s Hummel is. 1825. m�jus 7-�n hunyt el B�csben. Salieri �sszesen 39 oper�t �rt. B�r Gluck lelkes k�vet�je volt, mestere m�veinek sz�nvonal�t nem siker�lt el�rnie. Mozarthoz f�z�d� vitatott kapcsolata gyan�ba keverte �t, miszerint megm�rgezte Mozartot. Bizony�t�st nyert, hogy a v�dak alaptalanok voltak.