
Trtnet:A trtnet 1823-ban Bcsben kezddik, amikor Salieri, a kzpszer olasz komponista ngyilkos lesz, s magt vdolja Mozart korai hallrt. Egy papot, hvnak hozz, akinek "meggynja" a zeneszerzvel val klns kapcsolatt.
A trtnet Mozart utols tz vt mutatja be. Salieri szemszgbl lthatjuk Wolfgang Amadeus Mozartot, a bohm lelk letvidm zsenit, akit Salieri a kezdetektl tisztel s szeret, de nem tud belenyugodni abba, hogy nem kpes Mozartnl nagyobb lenni. Salieri vgig ksri Mozart letnek ezen szakaszt. Az rivalizlsuk trtnete elevenedik meg a filmben. Mozartnak nem csak zenei plyafutst ismerhetjk meg, hanem azt is, milyen volt mint ember, frj, fi s apa. Lthatjuk milyen a kapcsolata Constanzval, a felesgvel, az apjval s a kirlyi udvar tagjaival. Kifogsolhat, olykor trgr viselkedsvel sok ellensget szerez, s mg azok is megbotrnkoznak, akik tisztelik t.

rdekessgek:
Zenk:A filmben Mozart szmtalan zenei mvvel ismerkedhetnk meg. g pldul tbb operjbl hallhatunk rszletet (Szktets a szerjbl, Figaro, Don Giovanni, Varzsfuvola). Ezen kvl mg halljuk a requiemet, Kis ji zent, 25. szimfnit, pian concertokat, szontkat, templomi zenket, s szabadkmves zenket.
Mozart s Salieri rivalizlsa, Mozart halla:
- Mozart s Salieri az letben is nagy rivlisok voltak. Salieri halla eltt kb. egy vvel ngyilkossgot kvetett el, amit tl lt, s tbbszr akart gynni, azzal az indokkal, hogy megmrgezte Mozartot. Mikor viszont megtudhattk volna az igazat mr halott volt. a Mozart kutatsok, azonban eddig gy tudjk, hogy minden eddig kutatsi eredmny arra utal, hogy Mozartnak reumslza volt, amit gyerekorban is tbbszr alkotott, ennek a kvetkezmnye lehetett egy tdgyullads, amibe vgl belehalt. A kutatsok szerint, az is felmerlt, hogy Vesebaja, s streptococcus- fertzse volt, ami abban az idben jrvnyosan terjedt.
- A Requiemt, nem Salieri, hanem egy Walseeg nev grf rendelte, aki azt, akarta, hogy komponistnak higgyk, s sajt nevben akarta kiadni a mvet.
- Mozart halla eltti utols napokban, valban diktlta a Requiemet. Az abbal a korbl fenn maradt levelek, napl bejegyzsek alapjn, Mozart llapota 1791. december 4-n javult, s hzban hvta ssze a zenszeket, hogy elprbljk a Requiem, eddig megrt tteleit.Egy fljegyzs szerint ezen a dlutnon a Requiem egyik ttelt prbltk. Mozart az els temek utn hangosan flzokogott s flretette a kottt. “Ma jjel meghalok, megmondtam, hogy magamnak rtam a Requiemet!” gy is trtnt. Estre llapota nagyon leromlott, s december 5-re virradra meghalt
|