�lete

Mozart Salzburgban a mai Ausztria ter�let�n sz�letett, a v�ros azonban abban az id�ben a Szent R�mai Birodalom egy �rseks�ge volt. Sz�let�se m�snapj�n keresztelt�k meg a Szt. Rupert katedr�lisban, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart n�vre.

Mozart teljes neve gyakran v�ltozott �lete sor�n.

Az utaz�s �vei

Mozart zenei tehets�ge m�r kisgyermek kor�ban megmutatkozott. Apja, Leopold Mozart a kor egyik legkiv�l�bb zenepedag�gus�nak sz�m�tott, heged�iskol�j�t, a Versuch einer gr�ndlichen Violinschul�t fia, Wolfgang sz�let�s�nek �v�ben, 1756-ban publik�lt�k. Leopold Mozart intenz�v zenei oktat�sban r�szes�tette gyermek�t, zongor�zni �s heged�lni tan�tja. A fi� zenei k�pess�gei nagyon gyorsan fejl�dtek, �s �t �ves kor�ban m�r saj�t m�veket �rt.

Leopold gyorsan felismerte, hogy jelent�s j�vedelemre tehet szert, ha bemutatja a csodagyermeket Eur�pa udvaraiban. Mozart n�v�re, Maria Anna tehets�gesen zongor�zott, �s gyakran k�s�rte �ccs�t a turn�k sor�n. Mozart j� n�h�ny zongoradarabot �rt saj�t maga �s n�v�re sz�m�ra. Egyszer, mikor Mozart megbetegedett, apja jobban agg�dott az emiatt kies� bev�tel, mint fia eg�szs�ge miatt. Elk�pzelhet�, hogy az �lland� utaz�sok �s a hideg id�j�r�s hozz�j�rult eg�szs�g�nek k�s�bbi megroml�s�hoz.

Mozart gyermek�vei sor�n bej�rta eg�sz eur�p�t. El�sz�r a bajor herceg udvar�ban, M�nchenben mutatt�k be a kis Wolfgangot 1762-ben, majd ugyanebben az �vben a b�csi cs�sz�ri udvarban. Majd hossz� koncertk�r�t k�vetkezett, amely h�rom �vig tartott. Megj�rt�k a m�ncheni, a  mannheimi, a p�rizsi, a londoni �s h�gai udvart, ezut�n ism�t P�rizs k�vetkezett, majd hazat�rtek z�richen, Donaueschingenen �s M�nchenen kereszt�l. 1767 v�g�n ism�t B�csbe mentek, �s eg�szen 1768 december�ig itt is maradtak.

Miut�n egy �vet Salzburgban t�lt�ttek, h�rom, olaszorsz�gi utaz�s k�vetkezett: 1769 decembert�l 1771 m�rciusig, 1771 augusztust�l decemberig, �s 1772 okt�bert�l 1773 m�rciusig. Az els� olaszorsz�gi utaz�s sor�n Mozart Bologn�ban tal�lkozott Giovanni Battista Martinivel, �s felvett�k a h�res Accademia Filarmonic�ba. Az olaszorsz�gi �t sor�n t�rt�nt meg az a ma m�r legendasz�mba men� eset is, amikor Mozart egy meghallgat�s ut�n majdnem pontosan lejegyezte Gregorio Allegri Miserer�j�t, �s a m�sodik hallgat�s sor�n m�r csak n�h�ny apr� hib�t jav�tott ki.

1777 szeptember�ben — ez�ttal kettesben �desanyj�val — �jabb eur�pai k�r�tra indul, M�nchen, Mannheim �s P�rizs a c�lpont. Anyja az �t sor�n, ez ut�bbi v�rosban halt meg.

Utaz�sai sor�n Mozart sok zen�sszel tal�lkozott, �s megismerte sz�mos nagy zeneszerz� (J.S. Bach, G.F. H�ndel, �s Joseph Haydn) m�veit. Nem csak a muzsikusokra figyelt fel: annyira leny�g�zte a Benjamin Franklin �ltal k�sz�tett �vegharmonika, hogy kompon�lt n�h�ny m�vet a hangszerre.

Mozart B�csben

1781-ben Mozart munkaad�ja, a szigor� Hieronymus Colloredo t�rsas�g�ban B�csbe ment, �s �sszer�gta vele a port. Mozart besz�mol r�la, hogy, sz� szerint egy fen�kr�g�ssal dobt�k ki. Ennek ellen�re Mozart �gy d�nt�tt, hogy itt telepszik le �s — miut�n felkeltette a helyi arisztokr�cia �rdekl�d�s�t — itt folytatja karrierj�t.

1782 augusztus 4-�n apja akarata ellen�re elvette feles�g�l Constanze Webert. �sszesen hat gyermek sz�letett a h�zass�gb�l, k�z�l�k kett� �rte el a feln�ttkort: Karl Thomas Mozart (1784 –1858) �s Franz Xaver Wolfgang Mozart (1791– 1844).

1782 szerencs�s �v volt Mozart karrierje szempontj�b�l: nagy sikert aratott oper�ja, �s koncertsorozatba kezd, amelynek sor�n saj�t

zongorahangversenyeit mutatta be, m�ghozz� �gy, hogy � j�tssza a sz�l�t �s � is vez�nyel.

Mozart feln�tt kor�ban csatlakozott a szabadk�m�vesekhez, s�t, azt is siker�lt el�rnie, hogy apja csatlakozz�k 1787-ben bek�vetkezett hal�la el�tt. K�s�i oper�ja, a Var�zsfuvola sz�mos szabadk�m�ves t�m�t �s szimb�lumot tartalmaz. Ugyanahhoz a szabadk�m�ves p�holyhoz tartozott, mint Joseph Haydn.

Mozart eg�sz �let�ben p�nz�gyi neh�zs�gekkel �s betegs�gekkel k�szk�d�tt. Gyakran nem fizett�k ki a munk�j��rt j�r� honor�riumot, �s ha kapott is valamennyit, azt hamar elt�kozolta.

Mozart 1786-ban B�csben tart�zkodott, egykori lakhelye ma is l�togathat� (Domgasse 5, a Szt. Istv�n katedr�lis m�g�tt); itt kompon�lta a Figaro h�zass�ga c�m� oper�t.

Betegs�ge �s hal�la

Mozart betegs�ge �s hal�la k�nyes t�m�k: a romantikus legend�k �s ellentmond� ellent�tek k�l�n�sen neh�zz� teszik a tiszt�nl�t�st. A zenet�rt�n�szek k�l�nb�z� v�lem�nnyel vannak afel�l, hogy mik�nt romlott meg a zenek�lt� eg�szs�gi �llapota. K�l�n�sen vitatott, hogy mikor ismerte fel hal�la fenyeget� k�zels�g�t, illetve, hogy ez mennyiben befoly�solta a k�s�i darabjait. A romantikus �ll�spont szerint Mozart �llapota fokozatosan romlott, �s m�vei t�kr�zik a fokozatokat. Manaps�g azonban n�h�ny zenet�rt�n�sz – felhaszn�lva Mozart utols� �v�ben folytatott levelez�s�t – azt �llap�totta meg, hogy Mozart j� hangulatban volt; – csal�dja �s bar�tai sz�m�ra megd�bbent� m�don – hirtelen halt meg.

Mozart hal�l�nak k�zvetlen oka (a halotti bizony�tv�ny szerint "hitziges Frieselfieber") is vitatott.

Mozart a Requiem �r�sa k�zben halt meg.

A legenda szerint Mozart hal�lakor koldusszeg�ny volt �s mindenki elfeledte, �s amikor meghalt, szeg�nys�rba temett�k. Val�j�ban, m�g ha nem is volt olyan n�pszer� B�csben, mint n�h�ny �vvel hal�la el�tt, tov�bbra is j�l fizet� �ll�sa volt az udvarban �s sz�mos megrendel�st kapott Eur�pa k�l�nb�z� r�szeib�l, k�l�n�sen Pr�g�b�l. Val� igaz, hogy fennmaradtak seg�lyk�r� levelei, de ezek nem annyira szeg�nys�g�nek, hanem annak bizony�t�kai, hogy mindig t�bbet k�lt�tt, mint amennyit keresett. Nem t�megs�rba, hanem szab�lyos k�zs�rba temett�k az 1783-as t�rv�nyek alapj�n.

Constanza 109-ben hozz�ment Georg Nikolaus von Nissen (1761–1826) d�n diplomat�hoz. Von Nissen rajongott Mozart�rt, �letrajzot is �rt a r�la, mely a szerz� hal�la ut�n, 1828-ban jelent meg.

M�vei

L�sd m�g: Mozart m�vei

Mozart term�keny zeneszerz� volt �s rengeteg m�fajban alkotott. Legismertebb m�vei: oper�k (Idomeneo, Sz�ktet�s a szer�jb�l, Figaro h�zass�ga, Don Giovanni, Così fan tutte, Var�zsfuvola), zongoraversenyek, von�sn�gyesek �s - �t�s�k. Mozart sok zongoradarabot, kamarazen�t, mis�t �s m�s vall�sos darabokat, divertiment�t �s m�s sz�rakoztat� muzsik�t �rt.

Hat�sa

Sz�mos zeneszerz� csod�lta �s tisztelte Mozartot. Beethoven egyik tan�tv�ny�nak, Riesnek azt mondta, hogy � maga sosem tudna olyan nagyszer� dallamot kital�lni, mint a 24. zongoraverseny els� t�tel�nek f�t�m�ja. Mozart sz�mos t�m�j�ra �rt vari�ci�kat, p�ld�ul a k�t vari�ci�sorozatot is szerzett csell�ra �s zongor�ra a Var�zsfuvola egy-egy t�m�j�ra. Kadenci�kat is �rt Mozart sz�mos zongoraverseny�hez, p�ld�ul a d- versenym�h�z (K. 466.) Csajkovszkij a zeneszerz� magasztal�s�ra �rta Mozartian�j�t, Mahler utols� szava pedig „Mozart” volt.

A K�chel jegyz�ksz�m (KV)

A Mozart hal�l�t k�vet� �vtizedekben t�bben megpr�b�lt�k katalogiz�lni m�veit, de ez csak 1862-re siker�lt Ludwig von K�chelnek. K�chel a b�csi botanista, �sv�nytud�s �s pedag�gus volt. Hatalmas, 551 oldalas k�nyve a „Wolfgang Amade Mozart �sszes zenem�veinek jegyz�ke” c�met viselte. A Mozart m�veire ma is e katal�gus alapj�n, erre utal a sorsz�m el�tt K. jelz�s. 1937-ben a katal�gusnak megjelent egy b�v�tett �s jav�tott kiad�sa, melyet Alfred Einstein zenetud�s �ll�tott �ssze. 1964-ban �jabb, jav�tott kiad�s jelent meg, ma ezt haszn�lj�k, a k�vetkez� v�ltozat k�sz�l.

A Mozart-m�tosz

Mozartr�l sz�mos m�tosz �s legenda terjeng. Egy elk�pzel�s szerint p�ld�ul �gy gondolta, hogy saj�t mag�nak �rja a Requiemet. N�h�ny m�tosznak lehetnek val�s�gos alapjai, de a zenet�rt�n�szeknek �lland� �s bosszant� munk�t jelent, hogy a val�s esem�nyeket sz�tv�lassz�k a l�gb�l kapott t�rt�netekt�l. A dr�ma- �s forgat�k�nyv�r�kat azonban nem terheli ugyanaz a felel�ss�g, mint a zenet�rt�net kutat�it, �k �jra �s �jra ihletet mer�tenek ezekb�l a legend�kb�l.

Magyar vonatkoz�sok

Az egri egyh�zmegyei k�nyvt�rban tekinthet� meg az egyetlen Magyarorsz�gon �rz�tt eredeti Mozart-lev�l.

T�rt�netek, �rdekess�gek a gyerekkorb�l:

 Egyszer Leopold Mozart, J A Sachtner, aki egy trombit�s volt a salzburgi herceg�rsek udvar�ban, ahol Mozart �desapja, �s k�s�bb maga Mozart is szolg�lt, �s egy zeneszerz� bar�tjuk �ppen arra k�sz�l�dtek, hogy egy tri�szon�t�t elj�tsszanak. A kis Wolferl odament hozz�juk, �s k�rte, hadd j�tszhassa a m�sodik heged�t. �desapja ostob�nak min�s�tette a k�r�st, hiszen a gyermek nem vett heged�leck�ket 4 �ves kor�ra val� tekintettel, �s el akarta zavarni Mozartot. Ezen a kicsi megb�nt�dott, �s s�rni kezdett, mire az atya megengedte neki, hogy j�tsszon, de csak halkan. De p�r perc m�lva a m�sodik heged�t j�tsz� Sachtner r�j�tt, hogy a kisfi� mellet � m�r teljesen felesleges, �s a gyermek egy hiba n�lk�l v�gigj�tszotta a m�sodheged� sz�lam�t.

    Egy �zben Leopold Mozart elk�ldte kisfi�t, hogy vigyen el a kiad�j�nak egy m�vet, amit � �rt,�s adott neki p�nzt, hogy vegyen �rte tint�t �s kottapap�rt. A gyermek el is indult, de minthogy kint rettenetesen f�jt a sz�l, �s Mozart elejtett n�h�ny oldalt, azt azonnal belef�jta a sz�l egy pocsoly�ba. A gyerek el�sz�r k�ts�gbe esett, hogy kikap otthon, ha ezzel a h�rrel megy haza, de el�bb elment, hogy megvegye atyj�nak a kottapap�rt �s a tint�t. Ekkor esz�be jutott, hogy meg�rja � azt a n�h�ny hi�nyz� oldalt, �s �gy teljes lesz a m�. Be�lt egy kocsm�ba egy asztalhoz, �s megn�zve apja el�z� oldalait, befejezte a m�vet. A kiad� nagyon el�gedett volt Leopold Mozart munk�j�val, �s megmutatta, hogy neki a m� v�ge tetszik a legjobban. Mozart-papa elb�mult, hiszen � teljesen m�s v�get �rt a m�nek. Kiparancsolta a kisfi�t, �s k�rd�re vonta, de mikor a kicsi les�t�tt szemmel elmes�lte, hogyan is j�rt, Leopold meghat�dva �lelte mag�hoz a megszeppent gyermeket.

 Egyszer, mikor a k�t gyerek a szob�j�ban lefekv�shez k�sz�l�d�tt, �s az apjuk m�g nem volt otthon, a kis Mozart nehezm�nyezte, hogy senki nem �nekelt neki altat�dalt, �s n�v�r�t nyaggatta, hogy � �nekeljen neki. De mikor erre a n�v�re nem volt hajland�, kompon�lt mag�nak egy kis altat�dalt, �s azt �nekelte el n�v�r�nek.

A dal sz�vege ez volt:     Oragna figataxafa marina gamina fa

Ezt a kis dalt m�g ma is tanulj�k a gyerekek az iskol�ban, pedig csak egy kis komponista �lmatlans�g�nak orvosl�s�ra szolg�lt.

A kisfi� nemcsak a zen�ben volt tehets�ges, �ll�t�lag j�l rajzolt, j� volt a nyelv�rz�ke, hiszen koncertk�r�tjai alatt megtanulta a legt�bb orsz�g anyanyelv�t, ahol megfordult, �s nagy �rdekl�d�st mutatott a f�ldrajz, a t�rt�nelem, �s a matematika ir�nt. Hab�r iskol�ba sosem j�rt, apja tan�totta meg mindenre, amire csak sz�ks�ge volt.

K�l�n�sen n�pszer� az a szerint legenda, mely Mozart �s Salieri rivaliz�ltak egym�ssal. Ez a t�m�ja Puskin darabj�nak, a Mozart �s Salierinek, Rahmanyinov azonos c�m� oper�j�nak, �s Peter Shaffer Amadeus c�m� sz�ndarabj�nak, illetve az ebb�l k�sz�lt Forman-filmnek is. Val�j�ban Salieri rajongott Mozart�rt. Shaffernek sokan felr�tt�k, hogy a darabban Mozartot — igazs�gtalanul t�lz� m�don — k�z�ns�gesnek �s faragatlannak �ll�tja be.